Karácsonyi hópelyhek

Máris elszaladt egy év, pedig mintha csak néhány hónapja tettem volna közzé a rénszarvasos mintát, amit az előző adventi időszakban készítettem. Idén a dolgok nem úgy alakultak ahogy vártam így sajnos nincs túl sok lehetőségem a készülődésre. Na szóval arra gondoltam, hogy idén a terveimet fogom közzétenni, hátha valaki hasznát tudja venni.

Első körben megmutatnám azt, amit sikerült elkészítenem:

Igen, ez egy bögre. Méghozzá egy felöltöztetett bögre. Hogy mire jó? Talán arra, hogy az italtól átforrósodott csésze ne égesse meg az ember kezét, viszont odáig már nem jutottam el, hogy igyak belőle mert dísznek szántam. Nálunk elég sok ceruza és ecset lakik különböző színű és mintájú bögrében, így arra gondoltam, hogy felkarácsonyiasítom őket (is).  Az őket-ből csak egy darabra jutott idő. Eredetileg mindegyik bögréhez más mintájú hópelyhet szántam. Ezeknek a rajzát megtaláljátok lejjebb, de előbb jöjjön a bögre felruházásának módja:

A bögrét mérőszalaggal körbemérve megkötöttem az ugyanakkora méretű négyzetet. A mintakészítésnél fontos, hogy mindegyik fonál ugyanolyan vastagságú legyen. Nálam a fehér kissé vékonyabb, így nem adja ki olyan szépen a hópelyhek formáját.

0.7 cm széles szalaggal  masnit kötöttem a két végére Összesen 3 darab kb. 5 cm-es szatén szalagot használtam.

Nagyjából egy délután alatt el lehet készíteni, nem kell hozzá sok fonal (maradékok elhasználásához tökéletes), kezdő kötögetőknek és kevés szabadidővel rendelkezőknek különösen ajánlom.

A fenti ábrához tartozó minta:

 Plusz két minta amikre nem jutott eddig időm:

A felső mintát kíváncsiságból elkészítettem, ő így néz ki megkötve:

Azt hiszem ez az év utolsó bejegyzése, tekintettel arra, hogy nagyon kapkodva készült ez a poszt is, majd csak januárban fogok újból számot adni az elkezdett projektekről( amik lehetőleg addigra befejezettek lesznek). Őőő... illetve annyit megjegyeznék, hogy megfordult a fejemben, hogy idő hiányában idén nem csinálok karácsonyi bejegyzést, de mivel mostanában a szokásosnál több olvasóm lett, ezért nagyobb kedvet éreztem az íráshoz. Köszönöm szépen mindenkinek, aki figyelemmel kíséri életemnek ezt a kis részletét, remélem jövőre is sikerül fenntartanom az érdeklődéseteket.

Boldog, békés karácsonyt kívánok nektek!

Kötött hajpánt csavart mintából

Már egy ideje beköszöntött az ősz, ami gyermekkoromban egyet jelentett az iskolakezdéssel és a Városligetben való barangolással. Nem mintha az év bármely szakában elhanyagoltuk volna az egyetlen rendelkezésünkre álló zöld terület látogatását, de szerintem ilyenkor volt a legszebb. Meg hát imádtuk széttúrni a gondosan egymásra gereblyézett avart, színes leveleket gyűjtöttünk, és  vadgesztenye vadászatra indultunk, melyből ember, állat figurákat, dekorációkat kreáltunk. Most az ősz már leginkább gereblyézéstől, sütőtök aratásától majd fogyasztástól és a kert téliesítésétől másabb mint a többi évszak. Persze azért még mindig megbámulom a sokszínű leveleket, de vadgesztenye már jónéhány éve nincs a közelemben. Az avart meg azóta nem túrom szét, mióta én gereblyézem össze.
Illetve ilyen tájban kerülnek elő a kötőtűk. Mivel imádom az ősz színeit, úgy gondoltam készítek valamit, ami ezt a hangulatot idézi (legalábbis számomra). Egy hajráfnak már régóta hasznát venném, így arra gondoltam kötök egyet. Öltözékben szeretem a visszafogott színeket, így a sárga-piros avar témát most mellőztem, viszont találtam helyette egy nagyon szép zöld árnyalatot.
És ha már hajpánt, akkor legyen fonott minta... Nem. Mivel valami vékony és lehetőleg olyan pántot szerettem volna ami nem túl feltűnő, így a kedvenc kelta mintáknál maradva, kiegyeztem magammal egy u.n. félcsavart mintában.

 O= Fordított
  X= Sima
  "EEXX"= két láncszemet póttűre helyezünk a munka elé, majd  a következő két láncszemet simán kötjük azután a póttűn lévőket is simán kötjük
 A 4., után az 1., következik és így folytatjuk amíg a munkánk kissé kihúzva fültől fülig nem ér.

Egy kb 1 cm széles gumit alulról mérünk a fejünkhöz egészen addig amíg a végei nem találkoznak a fonatunk végeivel. Ha sima fekete gumit használunk, nem muszáj bevonni, de szerintem szebb úgy, ha egy anyagot varrunk köré. Az anyag legyen kicsit hosszabb, vagy akkora mint a kihúzott gumi.

Végül az anyaggal bevont gumit kétoldalt összevarrjuk a kötött pánttal és készen is vagyunk.

"Mert álmaiban megjelent..."

"Emberi formában a csend". A mai nap volt az első, hogy időt és energiát tudtam szakítani a blogoláshoz. Eltűnésem oka ama rég nem látott  nagy vihar, mely egyszer csak felkerekedve romba döntött mindent a környéken. Aztán bekövetkezett a csend, mely korántsem emberi, inkább nyomasztó. A megmaradt értékeket nézegetve, elveszett kincsünk után áhítozunk és sebeinket nyalogatjuk.
És hát mit tehet ilyenkor az ember? Megpróbálja meggyógyítani magát. Ez pedig hát mindenkinél máshogy történik. Nálam valahogy így:

A szoba közepén állva azon töprengtem, hogy vajon mit lehetne rendbe hozni, átalakítani, kiselejtezni stb. A polcokon lévő kis mütyür-halmazra tévedt a szemem: gémkapcsok, festékek, hímzőfonalak... És akkor jött az isteni szikra. Kell csinálni nekik egy kis dobozt. A konyhában matatva előkotortam egy fagyisdobozt, melyet még a nyáron raktam el, hisz minden jó lesz még valamire. A doboztető peremének a színe tetszett, így csak a legtetejét, a doboz oldalát és az alját vontam be.

A doboz oldalának bevonását először maradék tapétából terveztem. Két félből készítettem, hogy könnyebb legyen a ragasztópisztollyal felragasztani. A doboz aljára és a tetejére egy-egy ugyanakkora tapétadarabot szántam. Szerettem volna valamit írni a tapétára, hogy kicsit kevésbé legyen egyhangú, de ezt a durva felszín nem tette lehetővé, így végül a nyomtatásból visszamaradt maradék papírból készült el a burkolat, de az elkészítésmód persze ugyanez. Miután a doboz alját körberajzoltam és kivágtam kétszer, elkezdtem a díszítést. Miközben azon gondolkodtam, hogy vajon mit rajzoljak a tetejére, megpillantottam a falon lévő rozettát. Eldöntetett. Legyen gótikus üvegablak, mandala és rozetta! Ehhez képest olyan lett mint egy lótusz.
Az oldala a Gyöngy-himnusz egy részletét kapta, hisz úgyhiszem, majd én is visszakapom az elveszett kincsem.
Miután ragasztópisztollyal felragasztottam a papírdarabokat, elkezdtem elkészíteni hozzá a makramét, mellyel a doboz alját, tetejét díszítettem, illetve a papír illesztéseit takartam el vele.

És majdnem elfelejtettem egy fontos dolgot. Mielőtt ráragasztanánk a makramét, érdemes lekenni a papírt valamilyen lakkal, hogy tartós legyen majd a munkánk. Ez lehet akrillak, de használtam már bútorlakkot, illetve lazúrt is. Most a csónaklakkra esett a választásom az enyhén sárgás színe miatt. Miután sikerült feltörnöm a jéggé fagyott lakk felső réteget, higítatlanul kentem a papírra, nehogy megázzon, illetve leoldja a mögötte lévő ragasztót.


Az általam használt makramé készítésének módját itt találod.

Tetővel együtt:

Kissé talán puritán lett, de szerettem volna ha a mintán és a szövegen van a hangsúly.
A makramé szálai közé fűzhetünk gyöngyöket, de akár egy horgolt csipkeszéllel is lehet díszíteni.

Ujjatlan felső varrása

Vajon mi születhet egy régi ruha és egy "kinőtt" top nászából? Sokminden.Íme egy variáció története.
Régóta szeretném gazdagítani a ruhatáram néhány piros darabbal. Mivel inkább a magam varrta saját tervezésű ruhákat szeretem, ezért igyekszem inkább anyagokra mint kész holmikra vadászni. Találtam is itthon egy könnyű, nyári ruhát, mely már a maga szakadásaival a garázs legmélyén várta nem túl sok jóval kecsegtető jövőjét. Sajnos az anyag nagy része használhatatlannak bizonyult, így szerettem volna valami feketével párosítani. Találtam is egy régi felsőt, ami derékban és csípőben még jó volt, így hát mell alatt elvágtam és elkészítettem a piros anyaghoz a szabásmintát. Először átlapolós ruhát szerettem volna, így is indult a szabásminta, aztán úgy döntöttem, hogy inkább középen megkötős lesz.
Íme a tervek a varráshoz:

 

Először az elülső, majd a hátsó részeket tűztem össze gombostűkkel, majd a hátát az elejével.

A felső rész közepét nem varrtam hozzá az alsóhoz, hogy kényelmesen megtudjam kötni azt.

Elkészülve:

Annak ellenére, hogy a szabásminták híve vagyok, ennél a darabnál csak egyszerűen körberajzoltam egy hasonló szabású felsőmet. Ha problémák akadnak a karkivágással, vagy a szabással, hasznos lehet a blúz szabásminta című bejegyzésem.

Sok szerencsét az elkészítéshez (ha van hozzá kedvetek)

Afgán minta és a táska esete

Az afgán mintával csak nem olyan rég találkoztam,nem tartozik a komplikált technikák közé, viszont annál érdekesebb volt számomra ez a kötést idéző horgolási technika. Egyetlen problémám vele az volt, hogy nem igazán tudtam, hogy mire alkalmazzam. Aztán a neten keresgélve jött az isteni szikra. Legyen vegyes technika! Hát legyen. Jelenleg egy tárca méretű kis táskát készítettem, de ha lesz időm/türelmem, kipróbálom nagyobb méretben is. A leírás alapján lehet, hogy nehéznek tűnik, de mindenkit megnyugtatok; nem az. A fonaligénye viszont jelentősebb, mint simán horgolt társainak.
Mielőtt elkezdjük, nézzünk körül a fiókba/dobozba stb. mely a kézimunka felszereléseinket rejti és győződjünk meg arról, hogy rendelkezünk speckó horgolótűvel. No nem annyira speciális, mielőtt még elindulna a fantáziánk valamerre, gyorsan mellékelek egy képet róla.

Alul ő látható, felül pedig egy normál horgolótű. Tehát jóval hosszabb átlagos társainál, márcsak azért is, mert a kötéshez hasonlóan, ennél a technikánál is a tűre kell felszedni a szemeket. Így ennek a fajtának nincs markolatja, a végén viszont van egy kis valami ami megakadályozza, hogy a szemek leessenek a tűről ( mint a kötőtűn). Az én horgolótűm vége teljesen sima, így egy ringlit helyeztem rá.

Első lépésként láncszemet horgolunk, ami ne legyen hosszabb mint a horgolótű, majd elkezdjük felszedni a szemeket.
I. Kép: A horgolótűvel beleöltünk az első láncszembe, ahogy a nyíl mutatja.
II. Kép: A felvett fonalat áthúzzuk a láncszemen.

Ezt ismételjük addig amíg az összes láncszem nem kerül a tűre.

Ha ezzel megvagyunk és az összes láncszem a horgolótűre került, nem fordítjuk meg a munkát, hanem valami fogyasztásra emlékeztető számomra eddig ismeretlen dolgot művelünk.
Visszafelé dolgozva a legelső szemen csak egy, majd az eddig felszedett láncszemeken kettesével húzzuk át a fonalat.

 Tehát így néz ki balról jobbra haladva a munkánk:

A következő sort pedig jobbról balra kezdjük előröl az I. ponttól. Amire a 3. sortól minden páratlan sorban figyelni kell: A horgolótűt nem a láncszemekbe szúrjuk, hanem a láncszem alatti lyukba a két függőleges pálca közé. Csak így kapjuk meg az afgán mintára jellemző szőttes mintát.

Így néz ki a kész mintánk:

A táska hátulsó részére nem horgoltam mintát. Eredetileg akartam, de megtetszett a technika, így gyorsan követték egymást a sorok. A tű mérete 17,5 cm szélességű táskát engedett, az afgán technikával horgolt rész pedig 16 cm, mely a táska hátát és alsó részét teszi ki.

A díszítés már nem afgán, így ehhez nyugodtan lehet  normál horgolótűt használni.

 Sor elején egy láncszem sormagasítás, következő láncszembe egy rövidpálca (nyíl mutatja), majd harmadikba 6 db egyráhajtásos pálca, majd a 6. láncszembe szintén egy rövidpálca. Ezt folytatjuk sor végéig.

Ha elkészültünk elvágjuk a fonalat és sor elejétől kezdjük a munkát. Ismét az afgán technika következik, a fent leírt módon elkezdjük felszedni a horgolótűre a szemeket.

Néhány sor afgán minta után ( nálam kettő) horgolhatunk még egy sor kagylómintát, addig, amíg a kívánt magasságot el nem értük.A legtetejét ismét afgán mintával zártam,így kényelmesen rá tudom varrni a cipzárt.

A majdnem elkészült darab:

 A csipke egyenlőre csak gombostűvel és vasalatlanul van ráhelyezve, ezt tessék elnézni.:)
Ajánlatos bélést varrni hozzá, mert a kagylók alatti lyukakon keresztül kipotyoghat néhány apróság.

Kötött zseb

Gondoltam, ha már a pulóver kötéséről volt szó, akkor legyen zseb is. Sokféleképpen lehet készíteni, én most az egyik  legegyszerűbb megoldást mutatom be.


Kötés közben a leendő zseb szélességének megfelelően leláncolunk egy részt.Ez lesz a zseb nyílása.

 Távolabbról:

 Közelebbről:














 Másik kötőtűkön elkezdjük a zseb belsejét megkötni. A szélesség legyen kb akkora, vagy kicsivel kisebb, mint a zseb nyílása.

A munkát a leláncolt szemekig pót tűre helyezzük addig, míg a zseb belső részét át nem toljuk a kötőtűnkre a leláncolt szemek fölé.

Megfordítjuk a munkát és összevarrjuk a zsebet a ruhával, figyelve arra, hogy a külső részen ne látszódjanak az öltések.

Ha kész vagyunk, folytatjuk tovább a ruha kötését.

Horgolt húsvéti tojás(,) tartó

Megint eltelt egy év, növekszik a tulipán, nyílik a korai írisz és lassan, de biztosan előkerülnek a húsvéti dekorációk is. A tavalyi horgolt nyuszis terítő már csak tavalyi hó, így idén úgy döntöttem, hogy valami színeset és körbejárható dolgot fogok készíteni. Sokat nem bíbelődtem, már csak azért sem, mert tojásdekorációból örökös hiány szokott lenni. Így hát elkezdtem a horgolt tojások és tojástartók nagyüzemi gyártását.
Technikai okok miatt (rossz fényviszonyok, silány gép) a fázisfotók elmaradnak (nagyrészt), de annyira egyszerű meghorgolni őket, hogy bárki könnyedén elkészítheti.

A tojástartó horgolását egy körrel kezdjük. Többféleképpen lehet kört horgolni, én 3 láncszemmel szoktam kezdeni, a harmadik láncszemet összekötöm az elsővel egy rövidpálcával, majd csiga alakban horgolom, minden láncszemben egy pálcát szaporítok.

Miután elértük a kellő nagyságot (érdemes egy tojást odamérni), abbahagyjuk a szaporítást (elkezdjük körbehorgolni a tartó oldalát) és simán rövidpálcákkal horgolunk, addig, míg el nem értük a kívánt magasságot.
És kész.

A jobb tartás miatt keményíthetjük is, a legegyszerűbb, ha a száradás idejére ráhúzzuk egy pohár aljára, hogy megkaphassuk a kívánt formát.


Tojás horgolása:

Körrel kezdem, mint a tojástartót. Kb. 3 kör után fokozatosan egyre ritkábban szaporítok, a tojás legteltebb pontjánál abbahagyom a szaporítást és simán horgolok néhány kört, majd fokozatosan elkezdem a fogyasztást, nagyjából soronként eggyel. Ahogy a tojás formája egyre szűkül, gyakrabban fogyasztok, míg végül már csak néhány szem marad. Fontos, hogy közben fokozatosan töltsük béléssel.Pl. vattával, anyaggal, vagy ami van otthon. A végét elhorgoljuk, vagy elvarrjuk és kész. Pontos adatokat sajnos nem tudtam írni, mert a fogyasztások, szaporítások száma tapasztalatom szerint, a tojás méretétől és a fonál vastagságától függ. Nekem legalábbis nem sikerült kétszer ugyanazt a mintát alkalmaznom. A legkisebb darab 2 cm (róla nincs kép), a legnagyobb pedig kb. 10 cm.

Kötött (csónaknyakú?) pulóver készítése

Nevezhetem életem első pulóverének, de mivel a legelején néhányszor újrakezdtem az egész műveletet, ( a méretezés miatt((is))) így nem merem őt igazi első darabnak mondani.
Férfiasan be kell vallanom, hogy egészen idáig utáltam a körkötőtűket. Ha zoknit, kesztyűt horgoltam, értelem szerűen zokni kötőtűket használtam, de a körkötőtűk elszabadult kábeleivel való hadakozás gyakran el vette a kedvem a kötéstől. Ennek ellenére elég sok méretű, fajtájú körkötőtűvel rendelkezem, melyeket nagy becsben tartva őrizgetek, hisz a néhai tulajdonosaik nem voltak oly' bénák mint én és nyilván szerették kedvenc darabjaikat. A házat selejtezve, hozzájutottam egy-két nagyobb gombolyag fonálhoz, így jött az ötlet, hogy készítek egy pulóvert, de lehetőleg körben kötve, egy darabból. És lőn! Megtört az átok, megszerettem a körkötőtűket akik hozzásegítettek a sikerélményhez és egyúttal egy meleg pulóverhez is, ami kielégíti kissé furcsa ízlésemet.
A méretezést először szabócentivel akartam megoldani, de valamiért mindig túl nagy lett a végeredmény. (Azt nem említettem hogy a körkötőtű nagy előnye, hogy gond nélkül fel lehet próbálni a születendő ruhadarabot.) Így végül rég elkészített blúz szabásmintámat használtam fel erre a célra, mely szerkesztési menetét még anno közzétettem a blogon. Miután elvégezzük a kötéspróbát, neki is állhatunk a kezdő sornak. Ajánlatos az alsó sort két sima, két fordított váltakozásával kezdeni,( vagy más patentmintával) különben felkunkorodhat.
Az én pulóverem esetében, sima kötőtűkre kezdtem az elejét és a hátát, majd csak később tettem át a két darabot a körkötőtűre, ahol simán egy darabbá kötöttem őket.
Szerettem volna egy kétoldalt kissé felvágott pulóvert, ezért a kezdést így oldottam meg:

Külön kötöttem az elejét és a hátát.Dupla patentmintával kezdtem két sort, miután kb. 7 cm magasságban mindkét darabot átpakoltam a körkötőtűre, ahol egy darabbá körbekötöttem a két félt.

 Ha túl hosszú a körkötőtű damilja és nem engedi körbeérni a munkánkat, két szem között húzzunk ki egy darabot, így kapunk egy hurkot és kényelmesen köthetünk.








 Mivel nagyon szeretem a duplán karcsúsított ruhákat, néhány sor után elkezdtem a fogyasztást, illetve a hátán szintén patentmintát alkalmaztam, hogy rugalmasabb legyen.
Ha testhez simuló ruhát szeretnénk, ajánlatos többször a szabásmintánkhoz mérni, vagy felpróbálni.

Derékhoz érve két három sor után elkezdtem a szaporítást, a hónalj magasságában hagyjuk abba a kötést.

Hátán négy sávból álló dupla patentminta fut csípőtől a hónaljig










Hónalj magasságában akár le is vághatjuk a fonalról a ruhát és elkezdhetjük megkötni az ujjakat. Én másik fonalat használtam, hogy majd az illesztést jobban lehessen látni a képeken.

Ujjak kötése:
 Szükségünk van 5 db harisnyakötőtűre. A kezdő szemszámot az ujjak típusa határozza meg. Én bővebb, egyenes ujjakat készítettem, így a felkar bőségét lemérve határoztam meg a szemek számát. Érdemes néggyel osztható számot választanunk. Ha szűkebb ujjakat szeretnénk, értelem szerűen a csuklónkat kell lemérnünk, majd szaporítani.

Miután felszedtük a szemeket egy
tűre, elosztjuk azokat a négy haris-
nyakötőtűn. Az ötödik tű segítségével pedig a negyedik tűn lévő fonalon az első tűn lévő szemet szedjük fel.


Így haladunk körbe. Érdemes itt is patentmintával kezdeni. Addig kötjük, míg el nem értük a hónalj magasságát.

Nálam a végére három tű maradt, mert zavart a négy.









Az ujjak összeillesztése a pulóverrel kicsit macerás. Én úgy szoktam csinálni, hogy a pulóvert az oldalán (ahol az eleje és a hátrésze találkozik) megjelölöm vagy egy biztosítótűvel, fonállal stb.(fontos, hogy a két tű a munka közepén legyen) majd az egyik oldalán lévő szemeket a munka felétől kezdve az oldaláig,segédtűre teszem.

A képem látható, hogy hátulról kezdem összeilleszteni a törzset az ujjal. Elöl látszik a segédtű (ami szintén egy körkötőtű lett) damilja, illetve a jelölő.Az ujjak hátsó részét már áttettem a körkötőtűre.

Végül, ha az összes szemet sikerült áttennünk(vagy szenvednünk), a munkánk közepétől egy új fonállal folytassuk a körbe kötést. A hónaljon lévő jelentős lyuk ne zavarjon senkit, azt majd a végén összehorgoljuk.

Kötés közben jött az ötlet, hogy mi lenne, ha vállak nélkül készíteném el a pulóveremet.Azt hiszem ezt a nem éppen isteni szikrát a lustaságomnak köszönhetem, de tény, hogy ilyen pulóverem még nincs. Így hát néhány sor után elkezdtem gyártani a dupla patentmintákat.

 Miután kötöttem néhány sort, úgy döntöttem leláncolom, hisz eredetileg egy színből szeretném majd megkötni( ezért is a csúnya illesztés  a két szín között...) Aki magasabb, igazi csónaknyakat szeretne, annak legalább a vállak magasságáig kéne kötnie. De szerintem így mélyebb kivágással is tetszetős a pulóver, bár kötött ruháknál nem éppen praktikus. De a bevállalósabbaknak bátran ajánlom.