2015. november 17., kedd

Kötött kézmelegítő készítése


A kézmelegítő nem a legmegfelelőbb kifejezés, hisz hivatalosan muff a neve ennek az igencsak régi és közkedvelt kiegészítőnek. Csakhát valljuk be... az emberek többsége nem erre asszociál, mikor meghallja ezt a szót. És most nem a muflonra gondolok...
Mindig is szerettem volna egyet magamnak, már csak azért is mert megszállottan gyűjtöm a régmúltra emlékeztető ruhákat, tárgyakat, kiegészítőket. Néhány éve újból lehetett látni a kifutókon táskának álcázott muffokat, de ennek ellenére nem sok embert láttam, aki merte volna utcán is hordani.
Na de hogy felvértezzük magunkat és szembe nézzünk a lefagyott kéz problémájával, úgy gondoltam, hogy készítek végre egyet. Amúgy kutyasétáltatóknak nagyon tudom ajánlani.

Méretezésnél ügyeljünk arra, hogy szeretnénk-e, hogy az alkarunkat is betakarja, vagy csak a kezünket melegítse.A nők elég sokáig nem hordtak kabátot, inkább kendőket terítettek magukra, így nem okozott problémát a szűk ruhaujjba bebújtatni a kézmelegítőt.Manapság a szabásnál figyelembe kell venni a kabátujj szélességét is. Az én kézmelegítőm nem takarja az alkaromat, így lényegesen kisebb, mint eredeti, régi társai. Praktikusabbnak gondoltam így, mint eltüntetni benne a vastag szövetkabátot gombostul, mindenestül.
Találtam otthon a fonalaskosárban egy vastag, duplaszálú fonalat, így kísérletképpen abból készítettem el. Íme a végeredmény:




Jobban melegít, mint bármelyik kesztyűm, persze rohangálós napokra nem igazán ajánlott. De egy karácsony előtti kirakatnézegetős esti sétához meg tudja adni a hangulatot.

De most jöjjön végre a készítés menete. Felszedtem a kötőtűre annyi szemet, ami nagyjából 37 cm hosszúságnak felel meg. Lustakötéssel kötöttem 6cm-t (ez az oldalt látható szegély), majd soronként váltakozva egy sima, egy fordított (simakötés) következett 23 cm-en keresztül és végül ismét lustakötés, újabb 6 cm. Az utolsó szemet minden sorban simán átemeltem.




Következő lépés a bélés megvarrása. Volt egy darab lila bársonyszerű anyagom, köztes bélésnek pedig egy kidobásra szánt kabát bélését használtam fel. Zsebeket nem varrtam a bársonyba, mert nem tudtam, hogy fogom-e egyáltalán hordani, úgyhogy azt majd legközelebb...
A bélést illető első ötletem az volt, hogy kötök egy vékonyabb fonálból mégegy réteg anyagot, amit a külső réteghez hozzávarrok.Ha nincs itthon bélésanyagunk, ez a megoldás a legköltséghatékonyabb.
 
Három réteg széleinek összedolgozása:



Felül varrhatunk zippzárt is a  muffra, de az is elegendő, ha csak simán összevarrjuk a két oldalt. Tisztítás szempontjából talán praktikusabb az olyan muff, amit egy cipzárral szét lehet választani, én most csak szimplán összevarrtam.

Utolsó pontként jöjjön a díszítés, horgolt virágok képében.









Horgolt virág készítése:
Az első láncszembe egy kispálca, majd a harmadikba 5db egyráhajtásos pálca, ötödik láncszembe kispálca, majd ismételjük annyiszor, amekkora virágot szeretnénk. Végül feltekerjük és alul néhány öltéssel összevarrjuk. Készítése hasonló a rózsáéhoz (lásd: horgolt rózsa).